Előszó
A kutatás a Waldorf-pedagógia központi eleme. Egyrészt önreflexiót kíván, másrészt a világban való tevékeny elmélyülést, és a világ megismerésének szándékát. Rudolf Steiner azt várta el, hogy a Waldorf-iskolák pedagógiai kutatóközpontokká váljanak, melyekben a gyakorlatba átültetett kutatás gyümölcsei nemcsak az iskolában tanított órák színvonalát emelik, hanem hatással lesznek az iskolán kívüli általános nevelési gyakorlatra is, erősítve azt. A tanárokat arra bátorította, hogy felismeréseikről, sikereikről és tévedéseikről ne csak maguk között beszéljenek, hanem régi tanítványaikkal és másokkal is osszák meg azokat. Ez nem pusztán tudományos kísérlet, hiszen van szociális és érzelmi vonatkozása is. A hivatás iránt tanúsított odaadás – amelyből inspiráció, lelkesedés és tanítási kompetencia fejlődik ki – a tartalom, a módszertan valamint a tanár személyes adottságainak folyamatos újraértékelését követeli meg. A Masters-program azt tűzi ki célul, hogy támogasson egy ilyen vállalkozást.
A program kezdetektől fogva európai jellegű, ami azt jelenti, hogy a benne résztvevő kultúrák közoktatási normáin túlra tekint. Hamar nyilvánvalóvá váltak a különböző elvárások és a beépült előfeltevések, és hogy milyen könnyen bele lehet esni a helytelen ítéletek és nemzeti klisék csapdáiba. Mindemellett a projekt-csapat konstruktív, kollegiális gondolkodási keretek között dolgozott, s kezdte megbecsülni, hogy a sokféle perspektíva valójában az együttműködés új koncepcióinak építőköve volt, amely kereteken belül a harmadlagos képzési formát elfogadták. Az ebből fakadó szolidaritás reményeink szerint kiterjed majd mindazokra, akik hozzánk csatlakozva kívánják felvállalni ezt a kihívást.
Hogy e projekt mivé válik, az attól függ, mit tudnak hozzátenni a hallgatók és a tútorok, de meggyőződésünk, hogy ez a modell segíthet az iskolák felemelkedésében, miként jó szolgálatot tehet a személyes szakmai fejlődés ösvényén járó valamennyi kollégának is. Első pillantásra talán radikálisan különbözőnek tűnhet egy hagyományos értelemben vett Masters-programhoz képest, de mivel igen sokoldalúan és komoly kutatómunkát folytatva dolgoztunk rajta, bizton állíthatjuk, megfelelhet a tanulmányok ezen szintjén rendszerint elvárt mértékadó követelményeknek, s ugyanakkor kapcsolódik a Waldorf-pedagógia szellemiségéhez is. Helyt ad a kreativitásnak, a személyes önkifejezésnek és fejlődésnek, a megközelítés differenciálásának, az alapkérdések feltevésének és a szigorú vizsgálódásnak éppúgy, mint a kollegiális támogatásnak és részvállalásnak. Az egyetem így az iskolai közösségek és ezen ígéretes törekvés szolgálatába áll, melyet eleinte kétkedve fogadtak, majd egyre nagyobb figyelemmel követtek azok a Waldorf-mozgalmon kívül tevékenykedő személyek is, akik reformot és megújulást kívánnak látni egész Európában (sőt, azon túl) a tanári hivatás területén.
Ez egy innovatív lépés, és ahogy minden efféle vakmerő vállalkozás esetében lenni szokott, találkozni fogunk kockázatokkal, előre nem látott kihívásokkal és nehézségekkel. Mégis, annak lehetősége, hogy közösségeinkben kutatásalapú vitát és döntéshozatalt bocsássunk útjára és szilárdítsunk meg, azzal együtt, hogy a szó legjobb értelmében kiváltságos Waldorf-tanárok lehetünk, egy lépés afelé, hogy gyermekeinknek elhozhassuk azt, amit eredetileg célul tűztünk ki, s amely világméretű, kortárs neveléstudományi szemléletünk középpontjában áll.
Christopher Clouder.
A Waldorf-pedagógia Európai Tanácsa (European Council for Steiner Waldorf Education) nevében.
